Technológia


Czikkhalas Halastavai Kft. úgynevezett részüzemű tógazdaságként működik. Nem rendelkezünk saját halkeltetővel, illetve az előnevelés és az egynyaras halnevelés volumene is igen alacsony.

Kétnyaras halat három tóban állítunk elő 22 hektáron évente 50-55 tonnát.
A cég fő tevékenysége, a piaci haltermelés 212 hektáron történik 550-580 tonna mennyiségben.

A megtermelt hal mennyiségének 90 százaléka ponty, mely között egyaránt van tükrös és pikkelyes nyurga is, 6 százaléka ragadozó hal, 4 százaléka amur.
A halak súlygyarapodását a tavak természetes táplálékbázisainak kihasználásával, illetve kiegészítő takarmányozás alkalmazásával érjük el.

A kiegészítő takarmányozást a tenyészidőszakban, április elejétől októberig végezzük. Csak kifogástalan, ellenőrzött minőségű takarmány kerülhet feletetésre. A helyes arányban kiadott búza, tritikálé, kukorica törtszem, borsó, csillagfürt, csemegeborsó és csemegekukorica, a természetes táplálék mellett, biztosítja a ponty zsírmentes, kifogástalan ízű húsát, amely a legkifinomultabb ínyencek igényeit is kielégíti.

A megfelelő mennyiségű természetes táplálék biztosításához nélkülözhetetlen technológiai elem a tavak tápanyag-visszapótlása. A Czikkhalas Halastavai Kft. ennek egyik lehetséges eszközét, a tavak szervestrágyázását alkalmazza. A szintén ellenőrzött minőségű trágyát a környékbeli állattartó telepekről szerezzük be, és szállítjuk a tavak partjára.

A szervestrágyát saját fejlesztésű trágyaszóró hajóval juttatjuk a tavak felszínére. A trágyaszóró hajó alkalmazásával, a szervesanyag-visszapótlás sokkal hatékonyabbá és környezetkímélőbbé tettük; a gép a trágyát aprómorzsás szerkezetűre szaggatja, így az a tó felszínén lebegve aerob úton bomlik le, minden molekulája a tó tápanyag-körforgásába beépül.

Halaink a kifogástalan minőségű takarmányozásnak köszönhetően jó kondíciójúak, betegségekkel szemben ellenállóak. Gyógyszerek, vegyszerek felhasználása a tógazdaságunkban minimális, általában preventív céllal, a biotermelésben is elfogadott, klórmeszet és közönséges konyhasót használunk.

Partnereink folyamatos áruhal igényeit a tenyészidőszakban is ki tudjuk elégíteni. Májustól az őszi lehalászatokig, úgynevezett nyári halászatokat végzünk heti rendszerességgel. A nagyvízi halászatokat erre a célra speciálisan telepített tavunkon tudjuk sikeresen végrehajtani. Így a hetente felmerülő 5-6 tonna igényt biztonsággal ki tudjuk szolgálni.

A fent leírt rövid technológiai ismertetésből kitűnik, hogy a Czikkhalas Halastavai Kft. épp olyan fontosnak tartja a minőségi haltermelést, mint a vevők pontos, korrekt kiszolgálását, a környezet és a természeti kincsek megóvása mellett.

"Tudomásul kell vennie mindenkinek, aki a vizekkel foglalkozik, hogy bármit tesznek a felszíni vizekkel mint környezettel, a benne megtelepedett élővilág nem hagyja azt válasz nélkül. Az élővilág válasza – kezdve a baktériumtól a halakéig – híven fogja tükrözni mind a beavatkozás minőségét, mind pedig annak mennyiségét tartósságát."

Woynarovich Elek Vizeinkről mindenkinek (2003)

Minőségpolitika


A Czikkhalas Halastavai Kft. vezetése tudatában van annak, hogy az élelmiszerbiztonság alapvető fontosságú eleme a termékminőségnek.

Az élelmiszerbiztonság növelése, vagyis a fogyasztóra nézve egészségügyi kockázatot jelentő veszélyek kiküszöbölése, szabályozása érdekében HACCP (Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok rendszere) élelmiszerbizttonsági rendszert és BRC (British Retailer Consortium) szabványnak megfelelő minőségügyi rendszert alkalmaz.

A Czikkhalas Halastavai Kft. célja, hogy a minőségnek kiemelt szerepet biztosítson a vállalatirányításban és termék-előállításban. Ezt a filozófiát a vállalat minden munkahelyén meg kell valósítani a következő pontok folyamatos szem előtt tartásával.

  • - A Czikkhalas Halastavai Kft. által termelt étkezési hal a vevők megítélése szerint a legjobb legyen a piacon.
  • - A hal és a haltermelés folyamata meg kell, hogy feleljen a mindenkor érvényben lévő törvényi előírásoknak és vevői elvárásoknak.
  • - Az élőhal kiváló minőségét a termelési folyamat szabályozásával és rendszeres, tervszerű ellenőrzésekkel kell biztosítani.
  • - Minden alkalmazottnak aktívan részt kell vennie a minőségpolitika megvalósításában.

"A halak, a környezetüket, a víz minőségét hasznosan befolyásoló halak, de ezek közül is különösképpen az ember táplálékát képző „haszonhalak”- származásuktól függetlenül – megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük."

Woynarovich Elek Vizeinkről mindenkinek (2003)

Halaink


A halak külső megjelenésüket, élőhelyeiket és biológiájukat tekintve rendkívül nagy változatosságot mutatnak. Nem hasonlítanak más ismert gerinces csoport képviselőire. A halak legegyszerűbben úgy határozhatók meg, mint olyan magzatburok nélküli, változó testhőmérsékletű vízi gerincesek, amelyek teljes életük során kopoltyúval rendelkeznek, valamint végtagjaik – amennyiben vannak – úszó formát öltenek. A földön jelenleg élő gerinceseknek több mint a fele a halakhoz tartozik. Ismereteink szerint mintegy 22000 halfaj él a vizekben, melyből meglepő módon kb. 8400 faj található meg édesvízben. Ez azért érdekes, mert a Föld felszínének mindössze 0,009 % -án találhatunk édesvizet. Kontinensünk halfajokban meglehetősen szegényesnek mondható, mivel Európa édesvizeiben megközelítően csak 350 faj előfordulásáról van adat. A legfrissebb ismereteink szerint hazánk természetes vizeiben 81 halfaj fordul elő, ebből 28 faj élvez védettséget, míg 34 fajnak tulajdonítható gazdasági (horgász-halász) jelentőség.

PONTY (Cyprinus carpio L.)

A hazai halfogyasztás döntő hányadát adó, legkedveltebb horgászhalunk a ponty. Testalakja részben örökletes, részben környezeti tényezők hatására jelentős változékonyságot mutat. Alapvetően négy formáját különíthetjük el. A nyurga ponty igen nyújtott testű, tiszta pikkelyes, ősi (vad) forma. Ebből lett tógazdasági körülmények között kinemesítve a tő ponty, mely szintén egyöntetűen pikkelyes, de jóval magasabb hátú (kerek) formát mutat. A tovább nemesített változat a tükörponty, melynek testén csak kevés pikkelyt visel, azt is elsősorban a hátvonal mentén, a farok nyélen és a kopoltyúív mögötti szakaszon. A negyedik forma az ún. koi ponty, melyet díszhalnak tenyésztettek ki; e forma változatos testfelépítést és különféle színárnyalatokat (sárga, piros, fekete, fehér, illetve ezek keverékei) mutat.

A ponty ívása április-június hónapokban, 18-22 C-os vízhőmérséklet mellett történik. Csoportosan ívó hal, ívóhelyként a frissen elárasztott ártéri területek füves rétjeit, illetve a sekély, finom szálú hínárral dúsan benőtt tórészeket választja. A 3-4 nap után kikelő lárvák szikanyaguk felszívódásáig, 4-5 napig függeszkednek a növényzeten. A ponty növekedése során a kezdeti plankton fogyasztásról lassan áttér a döntő többségében fenékről felvehető (szúnyoglárva, növényi törmelék, vándorkagyló, csiga) táplálékok fogyasztására. A kifejlett egyedek mindenevők, fehérjehiányos környezetben a nagyobb példányok halfogyasztása is megfigyelhető.

A Czikkhalas Kft. termelésében elsősorban az étkezési (piaci) ponty előállítása a legnagyobb volumenű, de néhány tonnás mennyiségben egy- illetve kétnyaras pontyot is termelünk. A rendelkezésre álló 226 ha-os tóterületen megtermelt hal 90-92 % -át adja.

AMUR (Ctenopharyngodon idella C.)

Az amur megnyúlt testű, torpedó formájú, rendkívül izmos növényevő hal. Őshazája Kína, ahol a nagy folyók (Jangce, Sárga-folyó, Amur) tipikus folyóvízi hala. Hazánkba 1963-ban került Kínából, szaporítását mesterséges úton oldották meg, és remekül alkalmazkodott az állóvízi körülményekhez is. A kis amurok első táplálékát zooplankton szervezetek adják, és csak fokozatosan tér át (enzimrendszerének és bélcsatornájának teljes kifejlődését követően) a szubmerz növények fogyasztására. Meghatározóvá a növényi táplálék 5-6 cm-es testhossz elérésekor válik, 2-3 éves korában pedig már a nád és a sás fiatalabb hajtásait is megeszik. Az élőhelyén található növényféleségek közül először a számára kedves tápláléknövényt kezdi fogyasztani, aminek következtében a mederfenntartási célokból telepített amurok tevékenysége kezdetben nem látványos eredményű. Intenzív növényfogyasztása miatt természetes vizekbe való kihelyezése ma már tilos, hiszen számos természetvédelmi probléma merült fel emiatt. Ismeretes, hogy a partvédő növénysávokban, vagy a vízterületen honos halfajok természetes ívóhelyében és ivadékbölcsőjében jelentős károkat képes okozni.

Mindezeken túl a jelenlegi horgászpiac igényli e faj kisebb mennyiségű kihelyezését. Az amur gyors növekedésű, kiváló sporthal, száraz húsából ízletes ételek készíthetők. Horgászata általában nem igényel különleges módszert, legtöbbször a pontyhorgászat mellékhalaként kerül a szákba.

Cégünk a mesterséges vízzel rendelkező horgászpartnereinek igényére, kisebb volumenben állít elő amurt minden korosztályból. E halfaj az éves szinten megtermelt halmennyiségnek mintegy 4 százalékát teszi ki.

SÜLLŐ (Stizostedion lucioperca L.)

Hazai vizeink legismertebb és legkedveltebb ragadozó hala a süllő. Megnyúlt teste apró pikkelyekkel borított, csúcsba nyíló szájában hegyes, kúpos ragadozófogak ülnek, melyekből alul és felül két-két fog a többinél jóval nagyobb; ezek az ún. kapó- vagy ebfogak. A szájszöglet túlér a szem hátsó vonalán. Mind álló-, mind folyóvizeinkben egyaránt megtalálható, kedveli a keményebb, iszapmentes vízrészeket.

Szaporodása március végén, áprilisban zajlik, jellegzetesen párban ívó hal. A fészket, mely lehet vízbe nyúló fagyökérzet, vagy alaposan letisztított kemény (köves, márgás) aljzat, a hím készíti elő, és ívás után ő is őrzi. A lárvák keléskor aktív „gyertyázó” mozgást végeznek (a vízben a felszín felé törekednek majd süllyednek sorozatosan), aminek eredményeként viszonylag nagy területen szóródnak szét. A szikanyag felszívódását követően (5-9 nap) először csak a legapróbb planktonrákokkal (rotatória) képesek táplálkozni, mivel a hazai halaink közül a süllő lárvájának a legkisebb a száj- és garatnyílása. A 3-4 cm-es testhosszt elérő süllőivadék fokozatosan áttér a ragadozó életmódra. Első táplálékát a bodorka- és küszivadékok jelentik, de később is szívesebben fogyasztja az alacsonyabb hátvonalú táplálékhalakat (küsz, vágó durbincs, bodorka). A csukához képest kevésbé falánk ragadozó, ez többek között lassúbb emésztésével is összefüggésbe hozható.

A süllő a legértékesebb, legkeresettebb édesvízi halhús minőséggel bír, korlátlan mennyiségben értékesíthető. A Czikkhalas Kft. is fokozott figyelmet fordít e halfaj szaporítására és nevelésére. Horgászpartnereink elsősorban egynyaras méretben, de előnevelt- és kétnyaras (fogható) korosztályban is igénylik.

CSUKA (Esox Lucius L.)

A csuka az egyik legismertebb őshonos ragadozó halfajunk. Teste erősen megnyúlt, melyhez képest feje igen nagy, és kacsacsőrszerűen végződik. Szájában több sorban elhelyezkedő, hátrahajló fogak vannak. Színe változatos, a leggyakoribb ezüstös vagy aranyos alapszín előfordulhat fémeskék, zöld és élénk ezüstös változatban is. Tipikus állóvízi halfaj, tavakban a parti zóna növényekkel benőtt részein, környezetébe teljesen beolvadva rejtőzködik. Nappali ragadozó: sohasem üldözi áldozatát, ha lesből támadva az első mozdulatra elvétette azt. Falánksága csak ívás idején és a nyári fogváltáskor szünetel. A két ivar növekedésében jelentős eltérés tapasztalható, különösen az ivaréretté válás után; az ikrások lényegesen nagyobb növekedést produkálnak, mint a tejesek.

Egyik legkorábban ívó halunk, a jégvesztét követően február végén, március elején rakja le ikráit sekély, vízinövényzettel benőtt részeken. Csoportosan ívik, nagy területen szétszórva ikráit. A viszonylag hosszú inkubációs időszak (12-14 nap) után kikelő lárvák még néhány napig a növényzeten függeszkednek, majd a légkapást (levegővel tölti meg az úszóhólyagját) követően azonnal táplálkozni kezdenek. Két hetes korukban, 2-3 cm-es testhossz mellett már áttérnek a ragadozó életmódra, általában a frissen kikelt keszegfélék (bodorka, dévérkeszeg) lárváit fogyasztják, kedvezőtlen esetben saját fajtársuk hasonló méretű egyedeit is bekebelezik.

Cégünk ragadozóhal-termelésében a csukának meghatározó szerepe van, mert horgászpartnereink keresik mind az egynyaras, mind a nagyobb testű példányokat. Kitűnő sporthal, elsősorban az őszi időszak zsákmánya. Húsa jellegzetes ízű és illatú, szálkássága ellenére igazi ínyenc csemege.

HARCSA (Silurus glanis L.)

A legnagyobbra növő, közismert ragadozó halfajunk. Széles, felülről lapított feje, rövid, oldalról lapított teste és nagyon hosszú farokrésze jellegzetes külsőt kölcsönöz e halfajnak. Valamennyi álló- és nagyobb folyóvizeinkben megtalálható.

A horgászok szívesen fenik rá horgaikat, hiszen a harcsa nemes és kemény ellenfél, egy-egy kapitális példány kifogása pedig életre szóló élménnyel ajándékozza meg legyőzőjét. A fogyasztásban kedvelt húsa valamint a halastavakban betöltött „gyomhal” pusztító tevékenysége miatt azonban a tógazdasági haltermelésben is fontos szerepet tölt be.

Kedveli a mély, iszapos, gyökerekkel és akadókkal teli területeket, a folyók alámosott partoldalait, ahol napközben pihen. Általában éjszaka indul táplálkozni, ilyenkor felkeresi a sekély, parti vizeket is. Nappal is aktív lehet, elsősorban a táplálékát képező halfajok ívásakor, illetve erősebb fronthatásokkor.

Különösen aktív nappal az ívási időszakban. Ilyenkor kettesével-hármasával csoportosulva keresik fel a megfelelő állapotú helyeket (fák vízbe lógó gyökerei, sásos partoldal), amelyeket előzetesen gondosan letisztogatnak farkuk sepregető mozdulataival. Az ívás 20 C-os vízhőmérséklettől kezdve május-június hónapban történik. Az elkészített fészket a hím őrzi, igyekszik minden vélt vagy valós ellenséget távol tartani, ugyanakkor farkának legyező mozdulataival állandóan frissíti a vizet az ikrákon. Hőmérséklettől függően a 3-7 nap alatt kikelő lárvák még egy hétig a szikanyagból táplálkoznak. A kis harcsák első táplálékát zooplankton szervezetek képezik, de néhány nap múlva áttér a fenéken található élőlények (szúnyoglárva) fogyasztására, míg a ragadozó életmódot 4-5 cm-es testhossz elérésekor kezdi meg. A kifejlett harcsák fő táplálékát a kisebb halak adják, de elfogyasztanak minden elérhető táplálékot is (dög, vízimadár, kisemlősök, kétéltűek).

"Az édesvízi halak szempontjából a tó sziget: olyan lakható vízsziget, amelyet barátságtalan szárazföld vesz körül."

Richard Dawkins

Flóra és fauna


A tájat 200-240 méter átlagmagasságú, lapos tetejű hegyhátak és a közöttük húzódó nagy mélységű (100-120 m) eróziós völgyek jellemzik. A térség éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten nedves. Az éves napsütéses órák száma a 2050 órát meghaladja. A terület a Donát-patak vízgyűjtő területén fekszik. A táj meghatározó eleme a patak és a rá telepített halastó rendszer, valamint a dombokon található, vegyes összetételű erdőtársulások. Az újonnan kialakult vizes élőhelyek komoly természetvédelmi értéket képviselnek. A halgazdaság tavai sajátos ökológiai rendszert képeznek, melynek fennmaradását a környezettudatos, extenzív halgazdálkodás biztosítja.

A völgyzárógátas tavak, melyek építése 1992-ben kezdődött, a rájuk jellemző flórával rendelkeznek. A domináns vízinövények a hínárfélék és a parti sávban élő nád, sásfélék. Helyenként szépen díszlik a vízililiom. A tavak faunájához tartoznak a jól ismert vízimadarak, mint a szárcsa, tőkés réce, vízityúk, szürke- és vörösgém, kis- és nagykócsag, a bakcsó, a vöcsökfélék, de az utóbbi 4-5 évben megjelent a bütykös hattyú is. Ősszel-tavasszal néhány átvonuló récefaj tartózkodik itt néhány napig. Állandó vendég 3-4 pár feketególya is a tavasztól-őszig terjedő időszakban. A jelentős nagyságú kárókatona állomány nagy károkat okoz a halállományban. Gyakori a barna rétihéja és az egerészölyv is a területen. A hüllők közül a mocsári teknősbékának van számottevő populációja. A terület nagyvadban gazdag. Külön említést érdemel a gazdálkodási szempontból kitűnő tulajdonságokkal rendelkező gímszarvas állomány, de kiváló élőhelyet talál itt a dámszarvas, az őz és a vaddisznó is.

"Menjetek ki a természetbe, s ismerjétek meg egymást ott, ahol az ember őszinte lesz."

Móricz Zsigmond

Erdőgazdálkodás


A Kft. megközelítőleg 600 hektár erdőterületen gazdálkodik, melyből kb. 400 hektárt idősebb korú állományok tesznek ki. Ezen erdők nagy része akácos, kisebb hányadban fenyves, illetve egyéb fafajú tömbökből tevődik össze. Ezen vegetációkban megfelelő időben alkalmazott szálaló és tisztító vágásokkal segítjük elő a minőségi faanyag alapjait jelentő egészséges fák fejlődését. A 2005. évtől a cég erdőtelepítési munkákat is folytat, közel 200 hektár nagyságú területen. A telepítésre szánt területek kiválasztásakor elsődleges szempont volt táj jellegéből adódóan meredek, az eróziós hatásoknak erősen kitett, elsősorban a tavakba futó és hordalékukat a vízbe hordó oldalak, dűlők fásítása. Reményeink szerint az itt záródó és a talajt megkötő erdők felnevelésével megakadályozható a tavak hordalékkal való töltődése, illetve egyéb szennyező anyagok (kemikáliák) vízbe történő bemosódása.

A mezőgazdasági szempontból általában amúgy is alkalmatlan, illetve kisebb-nagyobb erdőrészletek közé szorult, kis termőértékkel rendelkező földterületek erdősítése Európai Uniós támogatásból valósult meg. A 14 tagban elhelyezkedő telepítés áprilistól októberig tartó ápolása, szükség esetén történő pótlása, az ezeket körülvevő kerítésrendszer karbantartása sok környékbeli embernek jelentenek munkalehetőséget. A kihelyezett fafajok nagy része őshonos. Főfafajként a kocsányos, illetve a kocsánytalan tölgy, illetve a cser, elegyfafajként a fekete dió, cseresznye, hárs, kőris, vörös tölgy, és a mirabolán szilva került telepítésre. A későbbi erdő- és vadgazdálkodási összhang reményében a nagyobb, összefüggő kertekben vadföldek kerültek kialakításra.

"Az erdőben semmi sem öncélú. Minden gyomnak, minden rovarnak, minden madárnak megvan a maga pontosan meghatározott szerepe."

Szilvási Lajos

Vadgazdálkodás


A tórendszer néhány tavát körülölelő - és így a Donát-völgyét is magába foglaló - erdő-, és mezőgazdasági területeken 2007-ben alakult meg a Donát-völgye Vadászegylet. A mintegy 3000 hektár nagyságú vadászterület a Tolnai-hegyhát szívében terül el. A táj arculatát kialakító domborzat, a mezőgazdasági- és erdőterületek mozaikos elrendeződése, flórája, illetve a vízzel való ellátottság ideális környezeti feltételeket biztosít az itt élő nagyvadfajok számára. A területen a megyében is kimagasló minőségű gímszarvas-állomány található, amely mellett a vaddisznó, az őz, illetve a folyamatos terjeszkedést mutató dámvad is fellelhető.

A Tolnai-hegyhát ezen régiójában élő populációk minőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt években zsákmányolt 10-14 kilogramm tömegű gímtrófeák, az előző szezonban elejtett, 6 kg feletti agancsot viselő dámavad, illetve egy - nem kertből származó - 27 cm-es átlaghosszú agyarpárt hordózó vaddisznó terítékre hozása. A területi adottságokból fakadóan az apróvad állomány jelentősége elhanyagolható, ám a tavak mentén szép számban fellelhető tőkés réce kitűnő vadászati lehetőséget biztosít. A vadászvendégek kényelméről egy, a tavak partjára épített, fából ácsolt vadászház és számtalan új építésű, zárt magasles gondoskodik. A revírben kialakításra kerülő etetőhelyek, szórók, sózók, a közel 30 hektáron folyó vadföldművelés, a vadra irányuló vadászati nyomás mérséklése, illetve a közeljövőben felszabadításra kerülő, mintegy 200 hektárnyi fiatal korú erdőtelepítés mind a vad komfortérzetét és nyugalmát szolgálja.

Természetvédelem és a sportvadászat közötti harmonikus és szakszerű kapcsolat kiépítése, külön szerződések alapján vadászat folytatása, a természeti értékek megőrzése és védelme, együttműködve a természetvédelmi, környezetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodó szakhatóságokkal, a természetvédelmi és sportvadászati mozgalmak kezdeményezése és támogatása, a tagok egyesületi munkájának szervezése, a természet- és környezetvédelem a mező-, vad-, és erdőgazdálkodás érdekeivel összhangban.

"A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás."

Gróf Széchenyi Zsigmond

Sajtószemle


2014. december 12. Tolnai Népújság
Nemcsak táplálék, gyógyszer is – fogyasszon belőle minél többet!
http://www.teol.hu/tolna/kozelet/nemcsak-taplalek-gyogyszer-is-fogyasszon-belole-minel-tobbet-585933

2014. október 7. - TEOL
Óriási a lemaradásunk az unió átlagától
http://www.teol.hu/tolna/gazdasag/oriasi-a-lemaradasunk-az-unio-atlagatol-575848

2014. január - Halászati lapok (4-5. oldal)
Egy kitüntetés margójára
http://www.magyarhal.hu/uploads/files/halaszati_lapok/2014/hal1.pdf

2013. A ponty tápos etetése a Czikkhalas Kft. A ponty tápos etetése a Czikkhalas Kft. telephelyén
(http://hakinapok.haki.hu/images/stories/0104_KaticsM.pdf)
http://hakinapok.haki.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=240:katics-mate-a-ponty-tapos-nevelese-akatics-mate-a-ponty-tapos-nevelese-a-czikkhalas-kft-varsadi-telephelyen-czikkhalas-kft-varsadi-telephelyen&catid=81:technologiafejlesztes-i&Itemid=122

2013. szeptember 8. - TEOL
Ahol a tiszta vizű tavak csillognak
http://www.teol.hu/tolna/kozelet/ahol-a-tiszta-vizu-tavak-csillognak-514819

2013. március - Halászati lapok (4-5. oldal)
Jól működő halgazdaság a Donát-patak mentén
http://www.magyarhal.hu/uploads/files/halaszati_lapok/2013/hal3.pdf

2013. - Czikk László
Magyar Arany Érdemkereszt
http://czikk.mfdesign.hu/sajto/kituntetes.pdf
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Arany_%C3%89rdemkereszt



2012. - Gasztroangyal - 38. adás (15:43-29:10)
https://www.youtube.com/watch?v=ksSjvxFbgQc

2012. december 19. - TEOL
Egerek és patkányok közé költözött
http://www.teol.hu/tolna/kozelet/egerek-es-patkanyok-koze-koltozott-476501

2012. november 5. - TEOL
Hálóban a karácsonyi hal
http://www.teol.hu/tolna/kozelet/haloban-a-karacsonyi-hal-469355

2009. SZIE-MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék
http://mkk.szie.hu/dep/halt/index.php?page=Munkatarsak&cikk=Czikk-Laszlo-Antal

1998. - Sporthorgász
A Czikkhalas halastavai
http://czikk.mfdesign.hu/sajto/sporthorgasz.pdf

Kapcsolat


A Czikkhalas Halastavai Kft. telephelye Tolna megyében, Varsádon található. Varsád Szekszárdtól északnyugati irányban
terül el 30 km-re, a 63-as számú főútról Kölesd irányába, a 65-ös főútról Gyönk irányába közelíthető meg.
Az M6-os autópályáról Szedresnél kell letérni, majd a körforgalomból Kölesd felé kihajtani.

Elérhetőségeink

7067 Varsád, Kossuth u. 1.

74 / 448-222

74 / 448-444

halaszunk@czikkhalas.hu
vadaszunk@czikkhalas.hu
erdeszunk@czikkhalas.hu

Szekszárdi boltunk

7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 1.

74 / 311-600

V-H Szünnap

K-P 8-12, 12:30-17

Szo 7-13

Tolnai boltunk

7130 Tolna, Deák Ferenc u. 11.

74 / 440-789

H Szünnap

K-P 8-12, 14-17

Szo 7-12

V 6-10

Küldjön üzenetet